Program



I. Lakóparkok, beépítések

Budajenőn nem előzte meg az infrastruktúra fejlesztése a falu lakosságbővítését.

Ennek következményei szinte mindenre kihatással vannak és a legtöbb problémát ez okozza. A már kialakult problémákat kell elsőként megoldani, illetve észszerű, a közmű-kapacitásokat és a meglévő infrastruktúrát figyelembe vevő fejlesztéseket fogunk támogatni.

A jelenlegi HÉSZ-ben 4 olyan beépítési övezetet is kialakítottak, melyek a beépítési lehetőségek terén többszöröse az általánosnak! A befektetők már építési engedéllyel árulják ingatlanos oldalakon! Ha ezek megvalósulnak, nem lakóparkokat, hanem lakótelepeket eredményeznek majd! Nem csak, hogy nem szépek, nem illenek a településünkre, de elértéktelenítik az ingatlanjainkat, miközben olyan „terhelést” okoznak minden területen (közművek, út, bölcsőde, óvoda, iskola, védőnő, orvosi ellátás) a településnek, amit képtelenség kezelni, mindez összeomláshoz vezetne.

 

II. Bölcsőde, Óvoda, Iskola és az idősek, betegek, elesettek, rászorulók

Budajenőn nem előzte meg az infrastruktúra fejlesztése a falu lakosságbővítését.

Ennek következtében a pár éve átadott új óvoda már nem tud minden budajenői gyermeket befogadni, bölcsőde is csak egy magán bölcsőde, pár férőhellyel. Az iskola is kinőtte falait, őszre kell egy plusz tanterem, hogy mindkét első osztály el tudjon indulni.

Minden budajenői gyermeknek helyben kell biztosítani a bölcsődei, óvodai és iskolai ellátást! Ellentétben jelenlegi alpolgármesterünk véleményével, igen is kell új óvoda és bölcsőde is!

Mindezekre van konkrét megoldásunk is! Bölcsőde, óvoda ügyben most annyit tudok elárulni, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk egy olyan, több hasonló intézményt fenntartó és üzemeltető társasággal, szervezettel, mely egy a településünkön található ingatlanban bölcsődét és óvodát „üzemeltetne”. Úgy lehet kalkulálni, hogyha majd mindenben sikerül megállapodni nagyjából jövő év szeptemberére már működni fog!

Az iskola osztályteremigényére gyors választ kell adni. A megoldás szerintünk nagyon egyszerű és nem értjük a jelenlegi testületnek miért nem jutott eszébe, vagy, ha igen, miért hagyják kétségek között az ősszel induló második első osztályt. A megoldás, az önkormányzat testületi üléseinek helyet adó tanácsterem, mely azonnal használatba adható!

Az idősek, betegek, elesettek, a rászorulók ellátása legalább olyan fontos, mint a gyermekeké, mert mint mondják: minden társadalmat nagyban minősít, miként gondoskodik a rászoruló felnőttekről, gyerekekről, hogyan bánik az elesettekkel, milyen esélyt kínál nekik a teljes életre. Ez egy falu közösségére is igaz. Beszéltem egy idős, nagyon beteg, egyedülálló nénivel, aki hogy eljusson kezelésre a kórházba 5.000,-Ft-ot fizet óránként valakinek, aki autóval beviszi, megvárja és hazaviszi, mert már betegsége kapcsán sem gyalogolni, sem tömegközlekedést használni nem tud. Kénytelen eladni a házát, – pedig itt élte le férjével élete nagyobbik részét – mert a 130.000,-Ft-os nyugdíja nem elég az itteni élethez…

Van Budakeszihez tartozó rászoruló időseket segítő szolgálat Budajenőn. Igen áldozatosan végzi munkáját, de többet is tehetnénk, szélesíteni, bővíteni tudnánk az ellátásokat. Én minden segítséget meg fogok adni, hogy az ilyen és ehhez hasonló segítő szolgálatokat támogassuk! Az ő munkájuk pótolhatatlan, felbecsülhetetlen, közigazgatási struktúrába nem is igazán értelmezhető, nem mérhető pénzben!

 

III. Infrastruktúra (Szennyvíz csatorna kapacitás, víz, áram/napelem, mobilhálózat)

Budajenőn nem előzte meg az infrastruktúra fejlesztése a falu lakosságbővítését.

Az öt települést ellátó, tavaly átadott zsámbéki szennyvíztisztító kapacitása 2.500 m3/nap, már most 90%-os (hidraulikus 86%, szárazanyag terhelés 100%) kihasználtsággal működik. Az ivóvíz hálózaton már tavaly nyáron, bizonyos időszakokban nyomásesést lehetett tapasztalni. A település egyes területein a jelenlegi áram hálózatra csak új ág kiépítésével lehetett új fogyasztót bekapcsolni, mert a meglévő már nem bírta volna el. A napelem-rendszerek által a napos időben termelt áramot a hálózat képtelen felvenni, ezért egyes területeken keletkező hálózati túlfeszültség sorra leveri az invertereket, de a túlfeszültség más problémát is okozhat! Önmérsékletre van szükség, nem fejleszthető a végtelenségig egy település a szükséges infrastruktúra nélkül.

Azt is be kell látni, hogy ezek a közművek földrajzilag regionális hálózatokba csatlakoznak, melyek befogadó, illetve ellátó képességének fizikai határait nem mi határozzuk meg. Ezért a szolgáltatókkal, a környező településekkel együtt kell a települések fejlesztési stratégiáit kialakítani. Bizonyos eredményeket csak a környező településekkel együtt lehet elérni.

Jelenleg a mobilhálózat lefedettsége a falu jelentős részén nem megfelelő. Voltak már javaslatok, de megkeressük azt a megoldást, melynél nem kell egy 50 méter magas mobiltornyot építenünk a falu területére, hogy ezt orvosolni tudjuk. Mert szerintünk a településünk egyedülálló szépségének megőrzése ugyanolyan fontos szempont, mint a lefedettség. Mert legyen Budajenő a legszebb és legélhetőbb falu Magyarországon!

 

IV. Falu bevételei, céljaink eléréséhez szükséges háttér

A pályázati lehetőségek maximális kihasználása a település fejlődése érdekében, alapkövetelmény. Nem most kezdem ebben a témában a kapcsolatok kiépítését, rutinom és tapasztalatom hozzá fog járulni ahhoz, hogy minden pályázaton maximális eséllyel induljunk.

Persze ezekhez több esetben szükség van önrészre is, melynek egyik forrásra a különböző adókból származó bevétel. A jelenlegi önkormányzat által nemrégiben megemelt telek- és ingatlan adó mértékét én is magasnak tartom, különösen, ha összehasonlítom más települések hasonló adótípusával. De a bevételeket, mindig a szükséges kiadások ismeretében célszerű vizsgálni. Mert, ha az óvodai ellátás miatt volt szükséges az adóemelés, akkor más a helyzet és megint más, ha egy személyes „presztízs-beruházás” miatt történt. Gondolok itt pl. a Kálvária (Stációk) több, mint 30 millió Ft-ba kerülő lebetonozására. Amennyiben minket választanak, minden adókkal kapcsolatos információt meg fogunk ismerni és mindenképp felülvizsgáljuk, melyről a lakosságot tájékoztatni fogjuk!

Természetesen az itt élő emberek cégeinek „idecsábítása” az iparűzési adóbevétel miatt fontos feladatunk, ezért rendszeres találkozókat szervezünk az itt lakó cégtulajdonosokkal, cégvezetőkkel, vezetőkkel. Ám nem csak (az esetlegesen) Budajenőre hozott cégeik befizetett adója által, de tapasztalataik, tudásuk, kapcsolataik révén is segíthetik településünk gazdagodását.

Nem csak Budajenőben, hanem a régiónkban gondolkodom. A környező településekkel együtt szeretnénk dolgozni azokon a célokon, melyeket egyenként talán sosem érhetnénk el, de közösen, régiós összefogással el tudunk érni. Ilyen lehet a tömegközlekedés javítása, az ivóvíz kérdése, stb.

Célunk a Mária út adta lehetőségek, a zarándokszállás jobb kihasználása. A jó kapcsolat az egyházakkal egyébként is kiemelt szerepet játszik Budajenő életében, de ebben a kérdésben elengedhetetlen a Katolikus Egyház segítsége.

Képzőművészeti és egyéb kiállításokat tervezünk településünkre hozni. Ebben is feltétlenül számítunk a Budajenői és a Pest Vármegyei Értéktár munkájára. Emellett a változatos zenei élet fellendítése által, koncertek szervezése szintén növelheti bevételeinket.

Településünk alkalmas rekreációs tevékenységekre, felfrissülésre, pihenésre, kikapcsolódásra, túrákra, melyek az itteni szervezők és vendéglátók bevételeit növelik majd. (Két pincészet is működik településünkön.) Miért ne használnánk ki ezeket a lehetőségeket?

 

V. Szőlődomb (közvilágítás, járda, játszótér, fásítás)

Budajenőn nem előzte meg az infrastruktúra fejlesztése a falu lakosságbővítését.

A Szőlődomb mostani fejlesztésének teljes területén nincs közvilágítás, nincs járda, nincs kijelölt terület játszótérre. Nem értjük mi lehet a háttere annak, hogy a testület ennyire nem tudta képviselni a falu érdekeit. Bármilyen terület fejlesztésekor ezek biztosításával kell kezdeni. Jelen szabályozás szerint fát ültetni közterületen csak polgármesteri engedéllyel lehet, mert az önkormányzat nem tudja biztosítani a lehulló levelek összeszedését.

Elsődleges célom a játszótér létrehozása, fásítás a lakosság bevonásával, ennél nagyobb falat lesz, de megoldandó, a közvilágítás megteremtése.

 

VI. Közlekedés, parkolás, fejlesztési területek megközelítése, forgalom lassítás, polgárőrség

Budajenőn nem előzte meg az infrastruktúra fejlesztése a falu lakosságbővítését.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a Budajenői lakosok nagyon nagy része betartja a közlekedési szabályokat, legnagyobb gondunk az átmenő forgalom megfelelő szabályozása. Polgármesterként mindent el fogok követni, hogy az óvoda előtti gyalogátkelőnél fényképezős vagy egyéb hatékony sebességkorlátozás valósuljon meg.

A Szőlődombon nagyon jó, hogy van elkerülő út és forgalomkorlátozó oszlopok, de ezek önmagában nem elegendőek. A betonkeverőkből az emelkedőn kiömlő beton az elmúlt évek alatt teljesen tönkretette az elkerülő utat, a nagy teherszállító járművek a kihelyezett betonoszlopokat kidöntik. Az elkerülő használatára és annak ellenőrzésére nagy figyelmet fogunk fordítani! A kamerarendszer bővítése egyik hasznos eszköze a rend betartatásának.

Budajenőn is egyre több az autó, melyek közlekedési rendjét (járdák hiánya miatt is) ideje átgondolni és a lakosságot bevonva átalakítani, nem beszélve a parkolásról. Polgármesterként az első feladataim között lesz egy lakossági fórum összehívása, hogy együtt, szakembereket is bevonva, újra tudjuk tervezni Budajenő közlekedési rendjét.

A polgárőrség működését hasznosnak tartjuk, melynek különösen ilyen kis településeken van nagy szerepe, ahol a rendőri jelenlét mondhatni, igencsak ritka. Persze ez egyik oldalról ez azt jelenti, hogy nincs nagy baj a biztonságunkkal, de, hogy ne is legyen, abban a jól működő polgárőrségnek fontos a szerepe!

 

VII. Zöldhulladék, szelektív hulladék, szemét, csendrendelet, utcák és árkok rendben tartása

Budajenőn mindenkinek kertes háza van, így mindenki számára fontos, hogy mi a zöldhulladék sorsa. Telkiben jóval gyakrabban viszik el tőlük a zöld-, de még a szelektív hulladékot is. Ebben követnünk kell Telkit és át kell vennünk az ő megoldásukat.

Ha már Telkinél járunk, a csendrendeletből is kölcsönözni fogunk, mert a csendes vasárnap mindannyiunknak jár!

Furcsa, de nagyon fontos a “kutyagumi” ügy is. Jelenleg felesleges feszültséget kelt kutyások és nem kutyások között. Ezt a dolgot „kutya szemetes”-ek kihelyezésével kezelni fogjuk. Többen jelezték, hogy egy-egy nagyobb szél után a széthordott építési hulladék, szemét is gondokat tud okozni. Ezért nagy hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy a tulajdonosokkal, illetve kivitelezőkkel betartassuk a jelenleg is meglévő, de nem betartott, nem ellenőrzött szabályokat.

Mindannyiunkat érintő probléma a telkek előtt húzódó árkok karbantartása. Az országos szabályozás szerint, a telektulajdonosok feladata a telkük mellett húzódó árok karbantartása. Ugyanakkor érthető, hogy vannak olyan idős vagy beteg lakosok, akiknek ez fizikailag megoldhatatlan, ők számíthatnak majd az önkormányzat segítségére.

 

VIII. Önkormányzat működése, kommunikáció, hivatal

A sokakat érintő döntések előkészítésébe – túl a szakbizottságokon – szeretnénk aktívan bevonni a lakosokat, állandó kommunikációt és tájékoztatást fenntartva. Végigjárva a falut a legtöbben azt jelezték vissza számomra, hogy a jelenlegi önkormányzat kommunikációja autokratikus és egyirányú. Nehéz vitatkozni ezekkel az állításokkal, ha például a Kálváriáról szóló polgármesteri állásfoglalásban ilyen mondatok jelennek meg:

„Ezután történt egy a demokráciában nem szokványos dolog, hogy az egyik ellenszavazó képviselő megjelent a témával a Facebook-on.”

A mi felfogásunk a demokráciáról egyáltalán nem ilyen, ha valakinek ellenvéleménye van, az nálunk a normális párbeszéd része, melynek helye van a budajenői fórumokon. Nem gondoljuk azt, hogy a lakosoknak csak ötévente van beleszólásuk a falu életébe, a polgármester választáskor. Mélyen hiszünk a kétirányú kommunikációban, csapatunk ezért is keres fel minden budajenői háztartást személyesen a kampányban. Megválasztásunk után ez tetten érhető lesz a segítő, szolgáltató önkormányzat működésében.

 

IX. Egyesületek, sport, rekreáció, önszerveződő kisközösségek, egyház

Rendkívül fontos, hogy a falu jó közösség legyen, azért kiemelt feladatunk lesz minden olyan szerveződés támogatása, amely ezt a célt szolgálja. Az a meglátásunk, hogy az igazán jó programok “alulról” a közösségből szerveződnek, az önkormányzat feladata nem ezeknek a programoknak a kitalálása, hanem az ilyen programok támogatása. Azt látjuk, hogy nagyon sok és jó ilyen kezdeményezés van a faluban, őket minden erőnkkel támogatni fogjuk.

A sport és a rekreáció szinte minden korosztály számára fontos, segítségükkel egészségesebb, teljesebb életet élhetünk, ezért támogatásuk mindenki számára fontos kell, legyen. Meg kell vizsgálnunk a focipálya modernizálását, de ezt a falu költségvetésének ismerete és társadalmi vita lefolytatása nélkül nem szeretnénk felelőtlenül megígérni.

A falu identitásának fontos része vallásos múltja. Harmonikus és szeretetteljes viszonyra fogunk törekedni minden a faluban jelenlévő felekezettel.

 

X. Hagyományaink ápolása, testvértelepülési kapcsolatok

Hagyományaink megtartása erősítése és folyamatos támogatása mindannyiunk feladata! Tamási Áron így fogalmaz: „Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója."

A mi feladatunk, akik a múltat még ismerik, hogy hagyományainkat, szokásainkat, zenéinket, táncainkat, stb., egyszóval ismereteinket, tudásunkat átadjuk a következő nemzedéknek.

Testvértelepülési kapcsolataink ebben is nagyon fontos szerepet játszanak és ezeket a kapcsolatokat nem csak ápolni, de szélesíteni kell, jobban kell használni az együttműködések adta lehetőségeket kulturális, oktatási (cserediák program kibővítése), gazdasági, sport és egyéb területeken. A kapcsolatokat a kölcsönösség elvén bővíteni szándékozunk, melyben kiemelt szerepet kell, betöltsenek a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Budajenőn élő székelyek. Mindenkire számítunk…